Magyarországot gyakran nevezik geotermikus nagyhatalomnak – de mit mutatnak a számok? Hol tart ma valójában a geotermikus energia hasznosítása Magyarországon, és milyen fejlődés reális a következő években, évtizedekben?
A kedvező adottságok földtani hátterét a Pannon-medence geotermikus adottságairól szóló írásunkban részletesen bemutattuk. Ezúttal a hazai geotermikus szektor 2026-os helyzetét és kihívásait tekintjük át, és összefoglaljuk, mire lenne szükség a továbblépéshez.
Fűtési célú felhasználás
Az Állami Számvevőszék 2025-ben publikált elemzése szerint az ország kb. 47,5 PJ-os bruttó hőtermelésének 6,5%-a geotermikus forrásból származik. Az elméleti potenciál termálvízből évi kb. 60 PJ, hőszivattyúkkal együtt nagyjából 100 PJ [1]. Mivel a települések elhelyezkedése, a fűtésrendszerek technológiai fejlettsége és a geológiai erőforrás eloszlása eltérő, ezért nem feleltethető meg egymásnak a hőigény és a potenciál értéke, teljes kiváltás soha nem lesz elérhető.
Ma 11 településen használnak földhőt a távhőszolgáltatók, további 14 településen termálvizes településfűtés működik. A 2024-es Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció (NFHK) a nem geotermikusan távfűtött 77 település közül 20-nál ítéli nem magas földtani kockázatúnak az átállást, tehát 5–10 éves időtávon belül mintegy 20 település geotermikus távfűtésének kiépítése lehet reális cél [2]. A magasabb kockázatú területeken pedig földtani kutatással ez a kockázat csökkenthető. A célok elérésében a budapesti távhőrendszernek kiemelt szerepet kell szánni, mivel a mérethatékonyság miatt itt érhető el a legnagyobb eredmény.
Egy 3–8 MW hőteljesítményű, termelő-visszasajtoló kútpárból, távhővezetékekből és hőközponti gépészetből álló geotermikus fűtésrendszer kiépítési költsége 2 és 6 milliárd Ft között alakul a műszaki feltételek függvényében. Átlagosan 3,5–4 milliárd Ft/fűtésrendszer költséggel érdemes kalkulálni.
Továbbá fontos kiemelni, hogy a távhőrendszerek és a hazai épületállomány általános energetikai korszerűsítése nemcsak csökkentené az összfogyasztást, de a korszerűbb fűtésrendszerekbe a geotermikus energia is nagyobb részarányban válna betáplálhatóvá.
Több évtizedes távon a geotermikus energia (a sekélygeotermiát is beleértve) a hazai fűtési célú energiafelhasználásban akár az elsőszámú energiaforrássá is válhatna, de ehhez a modern, alacsony hőfokszintű fűtési rendszerek (felületfűtés, légfűtés) széles körű elterjedésére és komoly szemléletváltásra lenne szükség. Míg a hagyományos radiátoros fűtéshez 60–75 °C-os víz szükséges, addig az alacsony hőfokszintű rendszerek általában 30–45 °C-os (vagy ennél is alacsonyabb) előremenő vízhőmérséklettel működnek, 30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű termálvíz pedig, a hegyvidéki területeket leszámítva, általában viszonylag könnyen elérhető Magyarország területén. Természetesen mindezek fenntartható működtetéséhez a modernebb épületállomány mellett felelős vízgazdálkodás is szükséges feltétel.
Villamosenergia-termelés
Jelenleg egyetlen hazai geotermikus erőmű működik (Tura), 3 MW bruttó kapacitással. Horvátországban Magyarország egyes részeihez nagyon hasonló geológiai adottságok mellett már működik egy 17,5 MW teljesítményű blokk. Véleményünk szerint 3–5, esetenként 10–15 MW teljesítményű kiserőműveket telepítve 50–200 MW villamosenergia-termelő kapacitás kiépítése lehet reális célkitűzés Magyarországon. Egy 5 MW villamos teljesítmény leadására alkalmas geotermikus erőmű beruházási költsége a helyi műszaki adottságoktól függően 10–14 milliárd Ft. Szerencsés, ha van hőfelvevő piac a területen (ipari, mezőgazdasági vagy lakossági), mert így kapcsolt villamosenergia- és hőtermelés is kialakítható.
A geotermikus erőművek alapterhelési erőműveknek tekinthetőek, azaz nem függenek az időjárástól és folyamatosan képesek áramot termelni. Míg a geotermikus erőművek akár 80–90%-os kihasználtságot is elérhetnek, addig az időjárásfüggő megújulók kihasználtsága jóval alacsonyabb az év 8760 órájára vetítve. A napenergia kihasználtsága éves átlagban 15 és 20% között mozog hazánkban, a szélerőművek pedig a maximális kapacitásuk nagyjából 23–28%-át használják ki. Azaz az üzemidőt is figyelembe véve egy geotermikus erőmű 3–6-szor annyi villamos energiát képes megtermelni, mint egy azonos névleges teljesítményű nap- vagy szélerőmű.
Kiváltható földgáz 5–10 éves távon
Az NFHK szerint 2030-ra 0,5–0,7 milliárd m³, 2035-re 1–1,2 milliárd m³ földgáz váltható ki [2]. Feltétel, hogy a kutatási projektek nagy része 2028-ig lezáruljon, ami az elmúlt évek forráshiánya és elmaradt fejlesztései miatt már biztosan nem teljesíthető. Viszonyításként 2024-ben kb. 8,5 milliárd m³ volt az országos földgázfelhasználás, a 2022-es energiaválságot megelőzően pedig évi 9 és 11 milliárd m³ között ingadozott. Saját országos áttekintésünk alapján 5–10 éves távon inkább évi 0,2–0,6 milliárd m³ földgáz kiváltása lehet reális geotermiával (hő- és villamosenergia-termelés együtt), a jelenlegi korszerűtlen távhőinfrastruktúra és épületállomány mellett. Becslésünk szerint az első, évi 300 millió m³ földgáz kiváltása (hő és villamos energia) egy 400 milliárd forintos beruházási programmal lenne megvalósítható. Az erőművek várható élettartama meghaladja a 25 évet.
Energiaválságok és a geotermia
A gázár szempontjából a holland TTF tőzsdei ára tekinthető összehasonlítási alapnak, ugyanakkor ennek volatilitása miatt egy átlagérték megadása nem szemléltetné kellően a realitást:
1. ábra: A holland TTF földgázár alakulása (EUR/MWh). Forrás: tradingeconomics.com
A fenti grafikonon látható kiemelkedő időszakon belül csak a 2023-as kifizetéseket összegezve 1062 milliárd forint ment az MVM-nek a gázáremelkedés miatti támogatásra, a gázt égető távhőszolgáltatóknak pedig további 359 milliárd [3]. Összességében a legutóbbi energiaválság mintegy 2–2,5 évig tartó időszaka alatt 3000–4000 milliárd forint „rezsivédelmi” többletkiadást okozott a magyar költségvetésnek [4][5].
A geotermikus rendszerek nagy előnye, hogy védelmet nyújtanak a világpiaci kiszolgáltatottsággal szemben. A beruházás ugyan tőkeigényes, az üzemeltetés viszont tüzelőanyag-költség nélkül, kiszámítható és viszonylag alacsony működési költséggel történik, a fő tétel a szivattyúzás villamosenergia-igénye és a karbantartás. A geotermikus hő ára ezért nem követi a nemzetközi gázpiac kilengéseit, a beruházás megtérülése után pedig évtizedekig stabil marad.
Az 1970-es évek óta globális szinten 5 nagy, rendszerszintű energiaválságot különíthetünk el, amelyek alapjaiban rázták meg a világgazdaságot. Emellett több kisebb, regionális vagy rövidebb ideig tartó ár- és ellátási sokk is követte őket. Mindezek alapján nem az a kérdés, hogy lesz-e még hasonló krízis, hanem az, hogy mikor, és hogyan készülünk fel rá.
A hazai geotermikus adottságok valóban kiválóak. Ha minden forrás, politikai szándék és szakmai tudás rendelkezésre áll, akkor néhány évtizedes távon a jelenleginél lényegesen komolyabb szerepe lehet a hazai fűtési szektorban, és akár egy paksi blokk teljesítményének fele-harmada (150–250 MW) is elérhető lehet a villamosenergia-termelésben. Ha belegondolunk, hogy 50 vagy 100 évvel ezelőtt mivel fűtöttünk és mivel termeltünk villamos áramot, ez már nem is annyira elrugaszkodott állítás, de kétségtelenül nagyon sok munkát és célzott fejlesztési politikát igényel.
Mire van szükség?
A hazai geotermia fejlődésének elsősorban nem a földtani adottságok szabnak határt. A legfőbb korlátok a felszínen vannak: a hálózatok műszaki állapotában, a hazai energiapiac visszásságaiban és a szabályozási környezetben. Véleményünk szerint az alábbi feltételek együttes teljesülése szükséges ahhoz, hogy a fent leírt nagyságrendek elérhetők legyenek.
1. Alacsonyabb hőfokszint, épületenergetikai felújítással együtt. Magyarországon 95 településen működik távhőszolgáltatás, mintegy 675 ezer háztartást ellátva, a hálózatok többsége azonban az 1950 és 1990 közötti időszakban épült, és azóta csak korlátozott mértékben újult meg. Ebből adódik a szektor alapvető paradoxona: az ország területének nagy részén viszonylag könnyen elérhető 40–50 °C-os termálvíz, ami egy korszerű épület fűtéséhez elegendő, a 90/70 °C-on üzemelő távhőrendszerekbe viszont nem lehet betáplálni. A modern, negyedik generációs rendszerek 50/30, sőt 40/20 °C-on működnek, itthon a 60/40-es rendszerek is ritkák. Becslésünk szerint egy Győr, Szeged vagy Miskolc méretű rendszerben már a visszatérő hőmérséklet 5–10 °C-os csökkentése évi több tízezer, kedvező esetben százezer GJ nagyságrendű többlet hasznosítható hőt jelentene, egyetlen új kút lemélyítése nélkül. Az épületenergetikai-felújítási program és a geotermia ezért nem két külön ügy: az első a második széles körű elterjedésének előfeltétele.
2. Differenciált és kiszámítható támogatási rendszer. Azokban az országokban, ahol a szektor érdemi méretű, nincs egyetlen, mindenkire érvényes séma: a támogatás elválik fejlesztő típusa, felhasználási cél és projektfázis szerint. Az önkormányzati és közösségi hőprojekteknél a beruházás előre nyújtott, vissza nem térítendő támogatása és a hosszú futamidejű kedvezményes hitel a működő eszköz, az ipari és piaci szereplőknél inkább a kiszámítható piaci keret és a termelt energiamennyiséghez kötött, folyamatos támogatás. Az áramtermelésnél a megtermelt kWh alapú, 12–15 éves operatív támogatás a leginkább védhető megoldás, mert csak tényleges termelés esetén terheli a költségvetést, a geológiai kockázatot pedig a befektetőnél hagyja. Szintén ebbe a csoportba sorolhatók a biztosításszerűen működő államilag támogatott kockázatkezelő alapok, amelyekre már több javaslat is megfogalmazódott [6]. A becsléseink szerinti évi 300 millió m³ földgázkiváltás nagyságrendileg 400 milliárd forintos beruházási programot igényel, aminek – a megfelelő feltételek teljesülése esetén – jelentős része piaci szereplők bevonásával is finanszírozható. Egy ilyen program több éves, ütemezett keretben tervezhető csak, egyedi pályázati körökben nem.
3. Engedélyezés és belépési korlátok. Ma az engedélyezés és a közbeszerzési eljárás együtt gyakran kétszer annyi ideig tart, mint a projekt tényleges tervezési és kivitelezési munkái. A szabályozás egyszerűsítése mellett ez leginkább a megfelelő kapacitású hatósági szakembergárda biztosításával lenne lerövidíthető.
4. Budapest helyzetének rendezése. Az ország legnagyobb hőpiaca kiváló, de korlátos geotermikus adottságokkal párosul, ezért a főváros területén belül csak szoros szakmai felügyelet és egyedi szempontrendszer alapján alakítható ki egy, a legtöbb szereplő számára elfogadható rendszer. Ha Budapesten megfelelő feltételek mellett kiépíthető egy modern geotermikus távhőrendszer, az önmagában megtöbbszörözné a jelenlegi beépített országos kapacitást.
Két további feltétel a szakmai közmegegyezés része, ezért itt csak utalunk rájuk: a szakemberképzés biztosítása és a fenntartható vízkészlet-gazdálkodáshoz szükséges visszasajtolási kötelezettség tényleges betartatása. Mindkettő részletes kifejtése megtalálható a szakirodalomban [6].
Ezek egyike sem új felismerés, és külön-külön mindegyik szerepel a hazai szakmai anyagokban. A különbség a végrehajtásban van. A geotermia lassú iparág: a ma elmaradó döntések öt-tíz év múlva jelentkeznek kapacitáshiányként. A következő energiaársokk időpontját nem mi választjuk meg, azt viszont igen, hogy mivel várjuk.
Források
- A geotermikus energia hasznosítása Magyarországon – Stratégiai, jogi és pénzügyi feltételrendszer. Elemzés, szerk. Vargha B., Állami Számvevőszék, 2025. január.
- Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció. Energiaügyi Minisztérium, 2024. Elfogadta a Kormány az 1304/2024. (X. 3.) Korm. határozattal (Magyar Közlöny, 2024. évi 100. szám). Elérhető: kormany.hu/dokumentumtar/nemzeti-foldho-hasznositasi-koncepcio
- Népszava, 2024. október. Az MNB költségvetési jelentése alapján készült cikk, amelyben a lap kormányhatározatokból összesítette a 2023-as kifizetéseket (MVM 1062 milliárd Ft, távhőszolgáltatók 359 milliárd Ft). nepszava.hu/3253765_mnb-koltsegvedesi-jelentes-rezsivedelmi-alap
- Költségvetési jelentés. Magyar Nemzeti Bank, 2024 (féléves jelentés). A Rezsivédelmi Alap 2023-as tényleges kiadására és a 2024-es előrejelzésre vonatkozó adatok. Elérhető: mnb.hu
- Rezsicsökkentés: változó mértékű teher az államnak. Világgazdaság, 2024. október. Az MNB-jelentés adatainak összefoglalója. vg.hu/energia-vgplus/2024/10/rezsicsokkentes-valtozo-merteku-tehet-az-allamnak-kiszamithatosag-a-lakossagnak
- Szanyi J. 2025: Javaslat a geotermikusenergia-hasznosítás fellendítésére – „Megint s megint – szünetlen”. Földtani Közlöny 155/3, 257–263. DOI: 10.23928/foldt.kozl.2025.155.3.257